Beléptető

2018-02-08

Anya-fia hétvége

Szeléné Iván Henrietta

Hagyományteremtő szándékkal rendezték meg február első hétvégéjén a Martineum Felnőttképző Akadémián az „Anya-fia hétvégét”, ahová 10-16 év közötti fiúkat vártak édesanyjuk kíséretében, hogy felejthetetlen napokat töltsenek együtt kettesben, kiszakadva a hétköznapi lét szorításából.

            A pénteki, ismerkedéssel töltött szép este után bizalommal nyugtáztuk, hogy közel egykorú gyermekeink különösebb segítség és ösztökélés nélkül jó barátságot kötöttek. Az estét vidám játékok és komolyabb, lelki programok (pl.: imaösvény) tarkították, amelyek remek közös élménnyé váltak anyák és fiak számára egyaránt. Hála a kitűnő szervezésnek, gördülékenyen haladtunk az egymás felé vezető úton.

            A szombati nap első felében mentálhigiénés szakember vezetésével közös és egyéni feladatok, beszélgetések segítségével próbáltuk megérteni, hogy milyen a jó szülő-gyermek kommunikáció, és lehetőségünk volt nekünk anyáknak ráébredni néhány gyakran elkövetett hibánkra, sémáinkra, amelyeket most felülbírálhattunk.

            Az ebéd utáni idő tréfás és nagyon vidám része volt a „szelfivadászat”, amelynek során bizonyos, a városban található dolgokkal, személyekkel kellett közös szelfit készíteni. A szakadó eső ellenére sokat nevettünk, és igazán jó móka volt, ami még szorosabbá fűzte a köztünk lévő köteléket. A délután második felében közös munkálkodásra hívtak meg minket: a csokoládé gyártásának folyamatával ismerkedhettünk meg, illetve csokiszalámit kellett közösen készítenünk, amelyet aztán a családunk számára hazavihettünk. Élmény volt látni, ahogy kamasz fiaink egy szakács ügyességével alkotnak.

            A szombat este vidám vetélkedővel zárult, amely mindannyiunk számára egyaránt tartogatott meglepetéseket. Az együttműködés, egymás megértésének, a másikra hangolódott, őszinte játéknak az ideje volt ez, amikor eddig rejtett képességek kerültek a felszínre. Gyermekeink legnagyobb élménye a kizárólag őrá való figyelés, a közös játék, az önfeledt nevetés voltak.

            Vasárnap közös szentmisével ünnepeltük az Úr napját, végül a záró körben egyöntetűen arra a véleményre jutottunk, hogy szükségünk volna minél több ilyen együtt töltött időre. Javaslatot tettünk esetleg apa-lánya hétvége szervezésére is, gondolva otthon maradt szeretteink áldozatos segítségére is, amellyel lehetővé tették számunkra ezt a felejthetetlen hétvégét.

            Hálásan köszönjük a Jóistennek és mindenkinek, akik hozzájárultak e kiváló program megvalósításához!



2018-02-01

Olvassuk együtt a Szentírást!

Mária testvér

2018. január 27-én a Martineum Felnőttképző Akadémián tartott lelkinap a Szentírás közösségben történő olvasásához nyújtott segítséget. A napot Németh Edit, Karácsony Mária és a szociális testvérektől Ildikó és Mária testvérek tartották.

Jézus tanítása bátorít minden jószándékú embert: „ahol ketten, hárman összejönnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.” Természetesen nagyon fontos a szándék. Isten szavát, hozzánk ma is szóló üzenetét a Szentlélek kegyelmével, az Ő értelmünket megvilágosító fényénél hallgassuk.

A közösségben történő olvasás más ajándékokat ad, mint az egyéni szentírással történő imádkozás. Sok esetben a csoport másik résztvevőjén keresztül, az ő megosztása által küld üzenetet az én számomra a Szentlélek. (Egyéni olvasáskor a lelkemben történő belső „megértés” közvetlenül érkezik az Úrtól.)

A nap folyamán négyféle szentírás olvasási lehetőséget ismerhettek meg a résztvevők.

- A néven szólítások a szentírásban, az én néven szólításaim, ahogy az Úr hív, s a végén mi magunk is a néven-szólítás erejével imádságba foglaltuk azokat, akiket a szívünkben hordozunk.

- VIGAN módszer, amelyben három, a személyesség felé egyre mélyülő kérdésre adott válasz által hallhatjuk meg Isten nekünk személyesen szóló üzenetét.

- A Blúdes módszer öt lépésben foglalkozik a szöveggel: Milyen címet adnék a résznek, mit nem értek, milyen összefüggéseket fedezek fel (akár más szentírási helyekkel), mivel értek egyet és mivel nem, mit tehetek, tehetünk konkrétan?

- Veszteros módszer: a szentírási szöveghez tett megjegyzéseket (mit nem értek a szövegből, mit értettem meg most újként a szöveg alapján, mi az, ami személyesen megszólított) a csoport közösen megbeszéli. Ha még marad megválaszolatlan kérdés, egy következő alkalomra a csoport szakértő teológustól megtudakolhatja a választ.

Az olvasásra kiválasztott rész lehet a következő vasárnap szentírási szakaszainak egyike, de lehet haladni bizonyos folyamatosság szerint is.

A résztvevők bíztatást kaptak a rendszeresebb Szentírás olvasásra. Volt, aki már tagja Bibliaolvasó körnek, volt, aki keresi a lehetőségét.

Az Úrnak a Szentírásba foglalt üzenete ma is érvényes. A Szentlélek őrködik afelett, hogy – az egyház tanításával összhangban olvasva –  útmutatást nyerjünk életünk mindennapi eseményeihez és az Örökélet felé vezető úton.



2018-01-31

Bálozott az ifjúság

Szmodics Petra

A Szombathelyi Egyházmegye, a Szombathelyi Katolikus Egyetemi Lelkészség és a Szily János Értékőrző Ifjúsági Fórum immáron 5. alkalommal rendezte meg farsangi bálját, 2018. január 27-én a Brenner János Nevelési Központban.

Több, mint 140, 18 és 35 év közötti fiatal gyűlt össze ezen az estén. A résztvevőket dr. Németh Norbert, egyetemi lelkész köszöntötte, majd dr. Székely János megyéspüspök nyitó gondolatait hallhatták a fiatalok. Püspök atya a megnyitó beszédében 3 kívánságot osztott meg a jelenlévőkkel: éljék át együtt a tiszta szív és a szeretet örömét, s tekintsék az öröm forrásaként a Bibliát.

A köszöntő után egy meglepetés nyitótáncot láthattak a résztvevők a II. János Pál Katolikus Szakkollégium fiataljaitól, mely egy pörgős és élettel teli rocky koreográfia volt. A fergeteges hangulatról a Stakes Zenekar gondoskodott, színes repertoárjuknak köszönhetően 1 percre sem volt üres a táncparkett. Idén a megszokottól eltérően nem batyus bál volt: a szervezők svédasztalos vacsorával várták a bálozni vágyó fiatalokat.
Éjfélkor tombolasorsolásra is sor került, mely során értékes nyeremények leltek gazdára. A szervezők ezúton is köszönik a helyi és környékbeli vállalkozóktól, kisebb-nagyobb cégektől érkezett tombolafelajánlásokat.
Remélik, hogy mindenki jól szórakozott az este folyamán! ​



2018-01-19

Megszépült a kápolnánk!

Maurer Péter

20 év után felújításra került a Martineum Felnőttképző Akadémia kápolnája. A megszépült helyiség egész nap nyitva áll várva az imádságra, szentséglátogatásra betérőket.



2017-12-21

A hétköznapok Istene

Horváth Attila és Ági

A fenti címmel szervezett háromnapos Adventi lelkigyakorlatot 2017. december 15-17. között a Martineum Felnőttképző Akadémia. A címet pontosabban fogalmazza meg az alcím „Hogyan ismerem fel Istent a hétköznapokban?”. Lelki vezetőnk Bejczi Tibor domonkos atya volt Sopronból, akit 2010. május 8-án szentelt pappá Várszegi Asztrik bencés szerzetes, püspök, pannonhalmi főapát. 

A lelkigyakorlat bevezető gondolata kiemelte, hogy Isten szól hozzánk naponta, személyesen, szeretettel és az adott pillanatban. Az Úr Jézus a hétköznapok Istene, mert az egyszerű emberek között élt, dolgozott, tanított, gyógyított és csodát tett. Ezáltal a hétköznapok világában minden ember szentté válhat, vagyis Istennel egyesülhet a szeretetben. A lelkigyakorlat rámutatott azokra a nehézségekre is, amelyeket felismerhetünk saját életünkben: rossz tapasztalataink miatt egyrészt nehéz elhinni, hogy van valaki, aki mindig szólni akar hozzánk és meg akar hallgatni minket, másrészt pedig küszködünk azzal, hogy a jelenben éljünk, vagyis gondolataink ne a múltban vagy a jövőben járjanak. Elhangzott, hogy az életünk hasonlít a falevélhez, amely erekből és kötőszövetből áll össze. Az imaéletnek (erek) és a hétköznapoknak (kötőszövet) tehát szükségük van egymásra lelki egészségünk megőrzésében.

A hétköznap tulajdonképpen adomány, amelyben megnyilvánul Isten akarata. Ennek felismerésében és megvalósításában segít a Szentírás. Lelkigyakorlatunk vezérgondolata az angyali üdvözlet örömhíre, tanítómesterünk pedig Szűz Mária volt. A názáreti leány példáján tanultuk meg, hogy mit jelent és hogyan lehetséges befogadni Isten szavát a mindennapokban. 

A három intenzív lelki nap alatt elmélyülhettünk az Egyház legősibb imagyakorlatában, a lectio divina végzésében. A szentírásolvasás minden egyes szakaszába egy-egy előadás vezetett be minket, utána pedig egyéni feladatokat kaptunk a csendes időre. .A Verbum Domini apostoli buzdítás is ajánlja a lectio divina gyakorlatát, mert az valóban „képes feltárni a hívő előtt Isten Szavának kincstárát”. A lectio divina a szöveg olvasásával a lectioval kezdődik, amikor megismerkedünk a szöveg tartalmával, kontextusával, vagyis feltesszük a kérdést: mit mond a bibliai szöveg önmagában? Pénteki bevezető előadásában Tibor atya hangsúlyozta, hogy fontos elolvasni minden este a következő napi evangéliumot, és megfogalmazni egy konkrét kérést a szöveggel kapcsolatban. Így vetjük el az isteni magot lelkünkbe, amely az éjszaka alatt érlelődik, és a következő nap során tovább növekszik, amikor is vissza-visszatérünk előző este megfogalmazott kérésünkhöz, vágyunkhoz. Szombati kezdő feladatként kaptuk, hogy keressük meg azt a kulcsszót, amely megfogalmazza számunkra az evangéliumi szakasz lényeget. Ehhez az Egyház gyakorlatából különböző támpontokat mutatott be a domonkosrendi atya. Az olvasást követi a meditáció arról a kérdésről: mit mond a bibliai szöveg nekünk? Ezen a ponton mindenkinek személy szerint engednie kell, hogy a szöveg megérintse őt, és kérdéseket vessen föl, hiszen az isteni szó nem csak a múltban elhangzott, hanem a jelenben is élő és átható tanítás. Mindig Isten az, aki először megszólít. A meditáció igazságot közöl életünkről. Itt a szembesülés áll a középpontban: önmagunkkal konfrontálódunk. Ezután érkezünk el az oratiohoz, az imádsághoz, amely arra a kérdésre keresi a választ: mit mondunk mi az Úrnak válaszul az Ő Szavára? Az isteni szó itt éri el szívünket és akaratunkat. Az imádság, mint kérés, közbenjárás, hálaadás és dicséret által a szó egyre jobban megváltoztat minket. Lehet, hogy ekkor nehéz élmény, érzés merül fel bennünk, de ekkor is tovább kell imádkoznunk. A cél az, hogy az imában konkrét döntést hozzunk, hogy Isten útját vagy saját elképzelésünket választjuk! A döntés ugyanis meghatározza életünk, hivatásunk minőségét. Végül a lectio divina a contemplatioval (szemlélődés) zárul. Ez az igazság és a bizalom szakasza, amelyben visszatérünk Istenhez szívvel-lélekkel és Máriával együtt megvalljuk: „Íme, az Úr szolgáló leánya! Legyen akaratod szerint!” A lectio divina valójában az actiora (cselekvésre) vezet el minket, amikor az ember a szeretetben odaajándékozza magát másoknak. A vasárnapi záróelőadás bemutatta, hogyan tudjuk gyakorolni a mindennapos szentírásolvasást otthon egyedül vagy közösen, ill. visszajelzést adhattunk megélt tapasztalatainkról.

Végül felismertük az apostoli buzdítás tanítását, hogy a lecito divina lépéseit szerves egységben leginkább Isten Anyjának alakjában találjuk meg. Mária minden hívő számára az Isteni Szó tanulékony befogadásának modellje, mert „mindezeket megőrizte a szívében, el-el gondolkodva róluk” (Lk 2,19; vö.2-51), valamint megtalálta azt a mélyben rejlő középpontot, amely Isten nagy tervében összefog minden látszólag széteső eseményt, cselekedetet és dolgot. (Verbum Domini 87.)

Lelkigyakorlatunk három napja alatt nemcsak megtanultuk újraolvasni életünket az Evangélium fényében, hanem lehetőségünk volt testvéri közösségben az elcsendesedésre, szentségimádásra és lelki beszélgetésre is. Hálásan köszönjük Bejczi Tibor domonkos atyának a tanítást és mindazoknak, akik segítettek elmélyült adventi lelkigyakorlatunkban!



További hírek:

-------------------