Beléptető

2017-11-28

Visszaemlékezés egy születésnapra…

Vilics Eszter

Élményeim a 25 éves a Martineum Felnőttképző Akadémiáról

A Martineum Felnőttképző Akadémia /továbbiakban: MFA/ idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját.

Szeptember 30-án az egész napos ünnepi rendezvényhez az egyházmegye kisebb-nagyobb településeiről csatlakoztak a korábbi és jelenlegi munkatársak, illetve mindazok, akik az MFA programjain részt vettek és együttműködésükkel elősegítették az Akadémia jó hírnevét. Jómagam Körmendről érkeztem. A délelőtt szentmisével kezdődött, amelyben az intézmény alapítója, Horváth József pápai prelátus tárta elénk a Martineum fejlődését – az ötlettől kezdve a segítő kezeken át egészen a mostani formájáig. A szentmisét párhuzamban két előadás követte, dr. Török Csaba atya a világiak egyházban betöltött szerepéről, feladatairól, lehetőségeiről tartott előadást, Dejcsics Konrád bencés szerzetes vezetésével pedig arra kerestük a választ, mit tegyünk, ha Isten Lelke provokálja az egyházat? A két előadást egy közös ebéd követte.  A délután filmvetítéssel folytatódott, egy Ázsiában működő misszió (ACAY misszió) megrendítő szolgálatáról láthattak az érdeklődők egy csodálatos filmet, valamint ezzel párhuzamosan egy pódiumbeszélgetésbe is lehetőség nyílt bekapcsolódni. Én ez utóbbit választottam, amely az örömteli kereszténységről szólt. A beszélgetőtársakat tekintve nagyon színes volt a paletta: egy atya, egy szerzetesnővér, egy egykori gyám hivatalvezető (ma a Máltai-sok vezetője), egy egyetemista diáklány és egy orvos házaspár osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. Sok értékes, megszívlelendő gondolat hangzott el, ezekből szeretnék most szemezgetni egy párat:

1) Isten minden pillanatban velem van; nekem „csak” az a feladatom, hogy Rá figyeljek.

2) A Teremtő azért fordul felém, mert nekem szükségem van Rá.

3) A kegyelem mindig a legváratlanabb időben érkezik.

4) „Olyan örömöt, mint a forrás, / Olyan örömöt kaptam tőled, Istenem.” (ifjúsági ének).

5) Lehajtott fejjel járunk, pedig otthonunk az Ég. … Tudok-e örülni, úgy, mint Mária?

A jubileumot agapé és zenés áhítat zárta.

 

Mit adott nekem a Martineum?

Kései, mondhatni majdnem felnőtt megtérésem miatt csak az utóbbi pár évben voltam aktívabb tagja és résztvevője az MFA által szervezett programoknak. Ezalatt a - 25 évhez viszonyított - rövidebb időszak alatt viszont felejthetetlen élményekben volt részem. A „négy-felvonásos” osztrák lélektúrák mindegyike örök emlék marad: szentmisével, imádsággal kezdeni a napot, (újból) rácsodálkozni a természet szépségeire, legyőzni a fáradtságomat, és felérni a hegytetőre. Igen, e négy dolog ötvözete az igazi, izmot-lelket átmozgató kirándulás! Számomra a legkedvesebb programok közé tartozott még a(z) több alkalmas kreatív esték, amikor létszámban szerényebb, de annál lelkesebb kis csapat készült az ünnepekre. A hol könnyebben, hol nehezebben alkotható adventi, karácsonyi, születésnapi és „csak úgy – csak tőlem – csak neked” meglepetéseket mindenki saját fantáziája szerint készítette el, így születtek vicces és lélegzetelállítóan szép művek. A jól ismert ragasztás, festés, fonás mellett pedig új dolgokat is kipróbáltunk, így bővítve, fejlesztve a technika órán és/vagy utána megszerzett kézügyességünket. A nyár közepén megrendezésre kerülő Sillye Jenő koncert, illetve a téli bálok szintén a felejthetetlen élményeknek számítottak. Szeretek keresztény könnyűzenét hallgatni, de egy kis önfeledt mulatozás is örömet, felüdülést tud nyújtani a hétköznapi mókuskerék után.

 

A Martineum Felnőttképző Akadémiának köszönök minden eddigi, lelki feltöltődést adó programot és kívánok további sok sikert, és még több jubileumot! Boldog születésnapot!

Vilics Eszter

Köszönjük Vilics Eszternek, hogy megosztotta velünk gondolatait!



További hírek:

------------------