Beléptető

2017-12-15

Adventi ifjúsági lelkigyakorlat

Kissné Takács Eszter, Szmodics Petra

2017. december 8-10. között Adventi ifjúsági lelkigyakorlatra került sor a Martineum Felnőttképző Akadémián mintegy 60 fiatal részvételével. A programot Csiszér László és csapata vezette. A Szent András Evangelizációs Iskola egyik lelkigyakorlatát, az ún. Ászáf kurzust hozták el Szombathelyre.

A hétvége során megismertük, hogyan tanít minket Isten igéje, a Szentírás imádkozni. Olyan bibliai igehelyeket is felfedeztük (pl. 1 Krón 13,8; 1 Krón 16, Jel 7, 9-13) , melyekre eddig nem, vagy kevésbé figyeltünk fel, főleg az Ószövetségből. Például amikor Dávid Jeruzsálembe vitette a szövetség ládáját, és elhelyezte a szent sátorban, énekeseket és hangszereseket állított mellé, akiket azzal bízott meg, hogy szüntelenül dicsérjék az Urat. Az ő vezetőjük volt Ászáf, akinek a nevével a Zsoltárok könyvében is találkozunk az 50. és a 73-83. zsoltárok szerzőjeként. Bíztatást kaptunk, hogy mi is legyünk zsoltárszerzők, és a lelkigyakorlat alatt el is kezdtük írni saját zsoltárunkat.

Az egyik előadásban arról hallottunk, hogy ha szeretnénk imádkozni, megszólítani Istent, akkor az első dolog, amit meg kell tudnunk, az a neve. Beszélgettünk arról, hogy a Szentírásban hogyan tárta fel az arcát Isten a különböző embereknek, és hogy nekünk hogyan mutatkozott már be.

Egy másik tanítás arra vezetett rá minket, hogy az imában meg kell tanulnunk jelen lenni. Ha elkalandozik a szívünk, és azon gondolkozunk, mi lesz holnap, vagy mi történt tegnap, akkor nem találkozunk a most Jelenlévő Istennel. Küzdjünk azért, hogy újra és újra visszavezessük hozzá a gondolatainkat.

A 27. zsoltárból: „A Te arcodat keresem, Uram!”

A lelkigyakorlat előrehaladtával egyre nehezebb témák következtek. Akarok-e istengyermeki életet élni, Jézus az életem Ura, vagy nem? Akarok-e szentté válni? Addig akarom követni Jézust, amíg kényelmes? A küzdelmeimben, gondjamban feltekintek-e Istenre? (vö. Ef 1,19, Ef 6,10-18) Hiszem-e, hogy Ő meg fog dicsőülni az életemben?

Az utolsó előadás a mindennapos harcra hívott minket az imaidőért, hogy legyen időnk Istennel lenni kettesben. Gyakorlás által tanulunk meg imádkozni, a Szentlélek segít bennünket ezen az úton. A legfontosabb hivatásunk: Vele, Istennel lenni.

Az előadások és a dicsőítések mellett a hétvégén voltak még kiscsoportos feladatok, tanúságtétel, szentmisék, gyónási lehetőség, humor és sok nevetés, valamint kevés alvás.

A fiatalok a lelkigyakorlatot záró beszélgetésen őszintén elmondták érzéseiket, gondolataikat a hétvégével kapcsolatban, melyek nagyon pozitívak és megerősítőek voltak mindannyiunk számára. Nagy öröm volt hallani, hogy mennyi-mennyi lelki ajándékot kaptak a lelkigyakorlat által. Csiszér Laciékat visszavárjuk Szombathelyre, az egyházmegyébe!



További hírek:

-------------------