Beléptető

2021-06-29

Házaspárok lelkigyakorlata a Martineumban

Tömő-Novák Rita

 

Életünkben gyakran történnek olyan események, amelyeknek nem értjük a jelentését. Első reakciónk gyakran a csalódás és a lázadás. József félreteszi okoskodását, hogy helyet adjon a történéseknek, és bármennyire is titokzatosnak tűnnek szemében, elfogadja őket, felelősséget vállal értük, és megbékél saját történetével. Ha nem békülünk meg élettörténetünkkel, akkor a következő lépést sem tudjuk megtenni, mert mindig várakozásaink és a belőlük fakadó csalódásaink túszai maradunk. (Ferenc pápa: Patris corde – Apai szívvel)

2021. június 25-27. között került megrendezésre a Házaspárok lelkigyakorlata Molnár János zalaegerszegi plébános atya vezetésével a Martineumban.

Februárban hirdették meg ezt a lelkigyakorlatot, amikor még minden bizonytalan volt. Szinte elképzelni sem tudtuk, hogy teljes szabadságban megvalósulhat.

Három gyermekünkkel érkeztünk, akik bár külön odafigyelést igényelnek, mégis fontosnak tartjuk, hogy ők is jöjjenek velünk. Közösségi élmények érték őket, játszhattak a kortársaikkal, láthatták a nagyobbakat, akikről példát vehetnek. De jó lenne, ha megmaradnának az Úr útján!

A fő téma a pénteki napra Szent József álmai voltak, melyek meglepő módon a mi életünkre, házasságunkra is alkalmazhatók voltak. Mindannyiunkban ősi vágy, az otthon, a család, az igazi megtalálása. Nagyszerű tudatosítani, hogy már birtokában vagyok, megtaláltam az igazit; csak ne felejtsem el mindennap „öntözgetni”, gondozni a házasságot!

A szombati és vasárnapi elmélkedések segítettek megmutatni az igazi forrásainkat, ahova mindig visszatérhetünk, ami erőt, hitet, reményt ad. Ezek azok, melyek nélkül nem csak hiteles keresztények nem tudunk lenni, de a házasságunknak is nélkülözhetetlen építői: az Úr Igéje, az Úr keresztje, az Úr temploma, az Úr népe, az Úr napja, és az Úr lakomája.

János atya kreatív ötletekkel gazdagította a hétvégét: gyerekkori történeteit mesélte el, Idősek Otthonából hozott jó tanácsokat az ottlakóktól. A szombati szentmisén házasságkötési keresztünkkel megerősíthettük házassági eskünket a gyermekeink előtt. Megható jelenet volt, mikor az esti imádság keretében az apák fülbesugdosott néhány szavukkal bíztatták, bátorították gyermekeiket.

A szentmisék, szentségimádások és a közös imádságok sem hiányoztak, melyek megerősítettek, hogy jó Krisztushoz tartozni, együtt kérni-hálát adni. Az együtt nézett film tartalmas beszélgetést vonzott maga után, és számomra külön öröm volt, hogy a beszélgetések alatt mindenkire volt idő, mindenki hozzászólhatott.

Tíz család vett részt, és egyöntetűen megállapítottuk, hogy mindannyian gazdagabbak lettünk a lelkigyakorlat által. Jó volt kiszakadni a mókuskerékből, meghallgatni egymás problémáit, megoldási ötleteit, bátorításait. Sok elgondolkodtató kérdést, lelki olvasmányt, gondolatot hozhattunk haza magunkkal.

Isten segítsen minket, hogy kitartsunk és a hétköznapokban is tudjuk alkalmazni a hallottakat! Szép feladatot kaptunk, sok erőt hozzá!

„Isten így szólt hozzá: József, Dávid fia, ne félj magadhoz venni feleségedet, Máriát, hiszen a benne fogant élet a Szentlélektől van! Fiút szül, akit Jézusnak nevezel el, mert ő szabadítja meg népét bűneitől.” (Mt 1, 20-21)

Szent József odafigyelt, amikor az Úr szólította. Minket is szólít, ha nem is ilyen látványosan. Hogyan szólíthat engem Isten? Mi nem egyszer olyan módon képzeljük el, hogy égzengés, dörgedelmes mély hang, olyan, hogy még a föld is beleremeg… Pedig Isten gyakran éppen a családtagom által szól hozzám: „Apa szeretlek!” Várj kisfiam/kislányom, segítek!” „Gyere, mondjad, mi baj van, meghallgatlak!”

A program megvalósulását a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta.



További hírek:

------------------------------