Beléptető

2021-07-19

Hitoktatók lelkigyakorlata

Tóthné Kokas Gabriella és Pontyos Ildikó SSS

 Most nem sietek,

 most nem rohanok,

 most nem tervezek,

 most nem akarok,

 most nem teszek semmit sem,

 csak engedem, hogy szeressen az Isten.

  Most megnyugszom,

 most elpihenek

 békén, szabadon,

 mint gyenge gyerek,

 és nem teszek semmit sem,

 csak engedem, hogy szeressen az Isten.

 A Martineum Felnőttképző Akadémián 2021. július 12-15. között zajlott egyházmegyénk hitoktatóinak idei lelkigyakorlata. A kétévente kötelező lelkigyakorlaton ebben az évben húsz hitoktató vett részt ilyen formában, valamint egy lelkipásztor, aki résztvevőként örömmel csatlakozott a hittanárok csoportjához – akik legalább akkora örömmel fogadták be őt maguk közé. Ez az egységtapasztalat külön ajándéka lett a lelkigyakorlatnak, melyet Horváth Zoltán budapest-terézvárosi plébános atya tartott, akinek közvetlensége, derűje, lelki mélysége és bölcsessége egyértelmű sikert aratott a résztvevők körében. Az ő megosztásaikból idézünk:

- Szép volt, jó volt, örülök, hogy itt lehettem. Hála a Jóistennek!
- Isten közelében voltam a társaim által is.
- Öröm, lelkesedés és az Isten közelsége töltötte be a lelkemet.
- Örültem annak, hogy újra együtt lehettünk, sokat nevettünk, mély, lelket építő gondolatokat hallhattunk, Isten gondviselő szeretetével töltekezhettünk
- A lelkigyakorlat megerősített hitemben. Az evangéliumi történeteken keresztül közelebb kerültem Istenhez.
- Örülök, hogy rászántam magam, és eljöttem. Jól éreztem magam. Zoltán atya fantasztikus volt! Köszönöm!
- Nehéz szavakba öntenem azt, amit lelkiekben kaptam. A beszélgetés, a szentségimádás erőt adott, hogy hazatérve én is tudjak adni – továbbadni az Örömhírt: Jézus szeret!
- Örültem, hogy részt vettem ezen a lelkigyakorlaton. Lelki feltöltődést adott, és megerősítést kaptam. Köszönöm!
- A kiscsoportos megbeszélés során tett tanúságtételek csodálatosak voltak! Őszinte, mély megnyilatkozások, megrendítő vallomások - nagyon megerősítő, építő jellegű találkozások ezek Istennel.
- Hitem a lelkigyakorlaton mélyebbé vált, erősödött. Jó hangulatú, örömteljes napokat töltöttünk együtt. Zoltán atya humoros, mégis lélekig hatoló mély gondolatai segítettek végig.
- Köszönöm Uram, hogy meghívtál a getszemáni kertbe felüdülni, és megerősítve visszaküldtél a Golgotára! Az omladozó kövek között ott lehetek veled, Uram, a Te igádban...
- Köszönöm, Jézusunk, hogy most nem siettünk, és megpihenhettünk a társaságodban! A szentségimádásban kapott ölelésedet hosszú időre magunkkal visszük. Új énekeket dalolva, feltöltődve szállunk tovább, mint pacsirtáid…

 S míg ölel a fény

 és ölel a csend,

 és árad belém,

 és újjáteremt,

 míg nem teszek semmit sem,

 csak engedem, hogy szeressen az Isten,

  új gyümölcs terem,

 másoknak terem,

 érik csendesen

 erő, győzelem…

 ha nem teszek semmit sem,

 csak engedem, hogy szeressen az Isten.

 (Túrmezei Erzsébet) 



További hírek:

------------------------------