Beléptető

2013-11-20

Lektorok képzése

Molnár László

Október 19-én és november 16-án, szombati napokon került megrendezésre a Szombathelyi Egyházmegye lektorainak retorikai, liturgikus és biblikus képzése, a Martineum Felnőttképző Akadémián.

Az egyházmegyéből, több szombathelyi plébániáról, a vidéki plébániák közül Gencsapátiból, Egyházasrádócról, Kőszegről és Zala megyéből is érkeztek lektorok.

Már érkezésünkkor láttuk, hogy nagyszerű szervezőmunka folyik a Martineumban. A termek berendezése, a technikai feltételek, minden biztosítva volt.

Mindkét alkalommal a délelőtti képzéseket Poppre Ádám és Lévai Tímea, a Weöres Sándor Színház két kiváló művésze vezette. Lelkiségükkel, személyiségükkel, felkészültségükkel nagyon jó hangulatot teremtettek. Szakértelmüket dicsérte, hogy nagyon hamar interaktívvá vált a képzésünk. Sok hasznos ismerethez jutottunk a segítségükkel, melynek során az első szombat délelőttjén bevezettek minket a retorikai beszédtechnika rejtelmeibe. Elsajátíthattuk, a hangadáshoz, beszédhez szükséges légzéstechnikát. A felolvasáshoz fontos kiejtést, hangsúlyozást, hanglejtést, a beszéd ritmust, amelyekhez biztosították a szükséges háttéranyagot is. Sokat gyakoroltunk közösen és egyénileg is, olvastunk fel vers részleteket, melynek előadásmódjáról, hangsúlyozásáról bárki elmondhatta észrevételét. Természetesen mindannyian leginkább a szakavatott művészek véleményére vártunk, amit ők nagyon kedvesen el is mondtak. Megosztottak velünk több gyakorlati „trükköt” a hangunk, arcizmaink bemelegítésével, valamint a beszédhez szükséges helyes levegővétellel kapcsolatban. Jó volt hallgatni, ahogy a magyar nyelv szépségéről beszéltek! Az első képzési nap végén meglepetésként három művész (Gáti József, Szarvas József és Latinovits Zoltán) előadásában hallgattuk meg CD-ről, Babits Mihály „Esti kérdés” című versét. Élmény volt! Egyenként elmondhattuk véleményünket a három előadás hangsúlyozásáról, stílusáról, előadás módjáról, és természetesen azt, hogy kinek, melyik előadó által mondott vers tetszett a legjobban. Latinovits „győzött”!

A második alkalom délelőttjén – a hang és arcizmok bemelegítése után - a Szentírási olvasmányokkal és a mikrofon használattal ismerkedtünk meg egy kicsit közelebbről, ugyancsak a két művész segítségével. Mindenki olvasott az Ószövetségi Szentírás Jób könyvéből, majd az Újszövetségi Szentírás Szent Pálnak a Korintusiakhoz írt első leveléből, a Szeretethimnuszt. Természetesen ezt is személyenként értékelhettük, véleményezhettük, és itt is leginkább a művész előadók véleményére számítottunk. Bonuszként meghallgattuk a két művész tolmácsolásában a Szeretet himnusz, melyet tapssal háláltunk meg. Ezen délelőttön a most már minden templomban fellelhető mikrofon használatáról is hallottunk hasznos információkat, amit a „bátrabbak” ki is próbálhattak a gyakorlatban, különböző hangerővel – még visszhangosítással is. Jó tanácsokkal láttak el bennünket, hogy felolvasáskor milyen távolságra álljunk a mikrofon elé, hogy érthető legyen az olvasott szöveg a hallgatóság számára. Jó hangulatban zárult a lektorok képzésének délelőtti programja. Véleményem szerint sokat tanultunk, tapasztaltunk, a két kiváló művésztől és természetesen egymástól is!

Köszönet érte!

Október 19-e délutánján Bodorkós Imre jánosházi plébános atya tartott liturgika témakörben nagyon tartalmas előadást. Figyelmünkbe ajánlott több e témára vonatkozó kiadványt. Élménydús, hasznos és fontos előadást hallottunk a II. Vatikáni zsinat dokumentumairól, a Szent liturgiáról, az Ősegyházról, a Liturgikus szolgálatokról, az Egyházi évről, (kiemelkedő ünnepeiről, eseményeiről), a Szentmise olvasmányairól, annak legfontosabb kellékeiről. Kiemelte a Szentírás tiszteletét. „BECSÜLÖM ISTEN IGÉJÉT!” Ráirányította figyelmünket arra, hogy: ,,Lélekben legyünk tudatában, hogy az Egyház szolgálatában állunk.”

Azzal zárta képzésünket, hogy egyházközségünkben úgy lektorkodjunk, hogy megfeleljünk az alábbi gondolatnak: „Amit olvasol, hidd el, amit hiszel, azt éld is!” Így lehetünk hitelesek a közösség előtt is. Köszönet érte!

November 16-án délután Ipacs Bence atya, szentgotthárdi káplán tartott érdekfeszítő előadást a Szentírásról. Figyelmünkbe ajánlotta, Dr. Gyürki László pápai prelátus atya jegyzetét e témában, amit rendelkezésünkre is bocsátottak a szervezők. Kezünkbe vehettünk komoly értékű, különböző nyelveken – héber, zsidó, latin – íródott szentírásokat, természetesen magyar nyelvűeket is, amelyek különböző kiadásúak voltak. Részletesen és szemléletesen beszélt az Atya az Ó- és az Újszövetségi Szentírásról, azok kapcsolatáról, mellyel rávilágított, hogy az Újszövetségi Szentírást nem lehet megérteni az Ószövetségi Szentírás nélkül, azok összefüggnek egymással. Nagyon érdekes volt, az apostolokról szóló előadás rész is. Az Atya előadása végén tolmácsolta Dr. Gyürki László atya felhívását, üzenetét, miszerint: „Olvassuk el 2 év alatt az egész Bibliát.” Még nem késtünk le róla, mert Advent első vasárnapjától indul. A fentiekben említett jegyzetben részletesen ki van dolgozva táblázatos formában, a Szentírás olvasásának napi ütemezése két évre lebontva. Köszönet érte!

Bízom abban, hogy ezen képzésnek lesz folytatása a jövőben!



2013-11-19

Lelkipásztori munkatársak lelkigyakorlata

Dr. Csabáné Király Erzsébet

A Szombathelyi Egyházmegye lelkipásztori munkatársai közül apostoli létszámmal jelentünk meg a 2013. november 15-17. között a Martineum Felnőttképző Akadémián rendezett lelkigyakorlaton. A 12 fő nem sok, ám bő lehetőségeket hordoz magában. Hamar véget érhet egy körkérdéses válasz, de mélyebb megismerést is rejt magában. Az egymással való kapcsolatok is bensőségesebbek lehetnek.

Martos Levente Balázs atya, a győri szeminárium prefektusa vállalta, hogy e két napon elmélyít minket a Jézussal való találkozásban. A hétvége mottója ez: megtanulni csendben lenni. Igen, az elmélkedések – vagy ahogy Balázs atya nevezte: impulzusok – valóban a csendre készítettek fel minket, kaptunk ötleteket, hogyan lehet úgy csendben időzni, hogy a saját gondjainkon túl meghalljuk Jézus hangját is.

Kísérőnkül az emmauszi tanítványokról szóló ige szegődött (Lk 24,13-35). Ahogy a tanítványokhoz Jézus szegődött az úton, úgy kísért minket is e két napon át ez a szakasz. Segített az elmélyülésben Ferenc pápa írása is, mely ezt az igét boncolgatja párhuzamba állítva az Egyházzal mint kísérővel. Sok az Egyházban csalódott ember. Őket kell elkísérnünk a jézusi felismerésig, amint a tanítványok is felismerték Jézust a kenyértörésben. Nekünk, lelkipásztori kisegítőknek tehát nagyon időszerű feladattá lett eggyé válni a csalódott emberekkel, és segíteni őket visszavezetni az Egyházba, Jézushoz a papjainkkal együttműködve: ki igeliturgia tartásában, ki bibliaóra vezetésében, vagy akár egyszerűen a plébánia hivatalában megszólítva az oda betérőket.

A hétvége menetében tehát nagyon élvezhető és élhető volt a sok csend. Nemcsak a környezet – a Martineum épületi adottságai, ugyanis a párhuzamosan zajló rendezvények nem zavartak minket az elmélyülésben -, hanem Balázs atya impulzusainak különös megállásai, kitartásai, szünetei, elgondolkodtató beszúrások, beszólások. Emellett rendkívül tapintatos humorral fűszerezte ötletbörzéjét.

Mi pedig élveztük, hogy minden kényszer nélkül, egyszerűen a csendben levést kérte tőlünk. Nem a megszokott „silentium”, ami a mély lelkigyakorlatok kötelező velejárója, hanem egy szerény kérés. De ez a kérés erősebbnek bizonyult minden határozott parancsnál.

Kedves színfolt volt a lelkigyakorlat felénél, szombat este egy kis nosztalgiázás. Balázs atya előzőleg kérte, hogy plébániánkról hozzunk valami kedves emléket, képet, valamit, amivel bemutathatjuk egyházközségünket. Teljesítettük a kérést. Persze a fénykép volt a legtöbb – a technika újdonságait kihasználva digitálisan -, de akadt, aki régi cikket, újságot hozott. S így kicsit bepillanthattunk egymás közvetlen környezetébe, apostoli küldetésének jelenlegi helyszínébe.

A hétvége liturgikus pontjai is méltóak voltak a csendhez. Szentségimádás este, zsolozsma reggel, szentmise délben. Mindez a kis kápolnában, ahol csak mi lehettünk.

Köszönjük Balázs atyának ránk szánt idejét, a Martineum Felnőttképző Akadémiának a szervezést és lehetőséget – és papjainknak, akiknek fontos, hogy lelkileg is érett munkatársaik legyünk! És Istennek, aki mindig a csendben szól hozzánk.



2013-11-10

Véget ért az Önkéntesek képzése

Kovács Erika

2013. november 7-10. között leárult az Önkéntesek képzése program, melyen összesen 21 résztvevő szerzett tanúsítványt. A képzés az Új Széchenyi Terv TÁMOP-2.2.4-11/1-2012-0041 kószámú, Határon átívelő fejlesztés szakképzés és felnőttképzés területén elnevezésű projekt keretein belül valósult meg.

A kétszer 35 órás blokkban az önismeret, az önkéntes etika, a munkához való kommunikációs fejlesztés, valamint helyzetgyakorlatok mellett 30 órás gyakorlatot is teljesíteniük kellett a résztvevőknek, melyről egy részletes munkanaplót kellett készíteniük. Igen változatos helyszíneken töltötték le gyakorlatukat, például: volt aki Jemenig ment egy helyi Down kóros gyermekeket ápoló intézetbe. Saját élményeiket is megosztották az utolsó 4 napban egymással, ezzel is gazdagítva egymás tapasztalatait.

A képzés akkreditációja már 16 éves kortól lehetővé teszi a részvételt, így a jövőben elsősorban a középiskolások között kívánjuk meghirdetni a képzésünket.



2013-09-02

Házaspárok lelkigyakorlata

Dallos Péter és Enikő

Ahogy egykor a Savaria Légiónak fegyelmezni kellett önmagát, úgy a keresztény embernek sem haszontalan, ha lelki „hadászati” tréningen vesz részt. Mi nagyon szerencséseknek érezzük magunkat, hogy ott lehettünk 2013. augusztus 16–18. között a Martineum Felnőttképző Akadémia bástyáin belül megrendezésre került házaspárok lelkigyakorlatán, tizenkilenc házaspárral együtt.

A szervezők, akiket ezúton is dicséret illet, megleptek minket egy kiváló stratégával, egy olyan lehengerlő személlyel, aki előtt nem idegen az ovis bábozás és belülről ismeri a börtön mély lelki titkait – ő Kiss László atya Pákáról.

„Mit mondhatna nekünk, házasságban élőknek egy pap a házasságról?” – hangzik gyakran embertársaink véleménye. Akik viszont egy kicsit is ismerik Laci atyát, azokban valószínűleg fel sem merül ez a kérdés. A korábbi évekhez hasonlóan gyermekeinkre a felügyelők vigyáztak, mi pedig Szentírással, jegyzetfüzettel, tollakkal felszerelkezve, felkészülten és nyitott szívvel ültünk be az első elmélkedésre. Nem kis meglepetést okoztak Laci atya nyitó gondolatai, miszerint a papi hivatás és élet nem különbözik a házasságban élőkétől, ezért ő arra gondolt, hogy a  lelkigyakorlatot magának tartja, mi meg majd bekapcsolódunk. Ezt a hétvégét lazára és könnyedre tervezi, semmilyen jegyzetelésre nem lesz szükségünk, csak arra az egy gondolatra, szóra, ami igazán nekünk szól. Hamarjában három kérdőjel jelent meg a fejünkben – s talán nem csak a miénkben –, de ő, nem félve a kiszolgáltatottságtól, önzetlenül megosztotta velünk benső örömeit, bánatait és a sok személyes élettörténeten át mi is saját házasságunk mélyére pillanthattunk. Célba találtak, eltaláltak a gondolatok – éreztük más házaspárokkal együtt.

Az atya lendületes volt, részéről folyamatosak voltak a hadműveletek. Képes volt kitalálni, hogy a biztonságot nyújtó Martineum falait pár órára hagyjuk el, lépjünk ki újra a zajos világba, és négyszemközt próbáljunk beszélgetni házastársunkkal. Ami átlagos napjainkon nem jut eszünkbe: újra udvarolni kellett. Visszatérni első szeretetünkhöz. A haditerv bevált, sikerült kizökkenteni bennünket a hétköznapokból.

Természetesen erről a lelkigyakorlatról sem hiányzott a szentségimádás, a napi szentmise, a zörej- és WIFI-mentes csendes zugban történő, négyszemközti mély beszélgetések és az éjszakai eszmecsere. Gyermekeink kedves, kézzel készített képkerettel leptek meg minket, melyekre felkerültek a már említett, nekünk szóló gondolatok.

A napok folyamán személy szerint mi egy új, szélesebb, több kilátást nyújtó, iszapmentes mederben találtuk magunkat. Talán ima vagy varázslat? Sokan tudják a választ! A célkereszt előttünk lebeg. A löket – hála Laci atyának – megvan. Valószínűleg még szükség lesz vértekre, újabb munícióra, hogy végigfussuk a pályát. Ezért ha a jövőben ismét lesz hasonló lelki(had)gyakorlat, mi ott szeretnénk lenni a toborzón. Találkozzunk ott, kedves Olvasó!

Hadd idézzünk végül egy kedves jezsuita atyától pár sort: „Látni sem bírom!” – sóhajt fel a feleség lelke mélyéből. Mondja ezt azért, mert azt képzeli, hogy ő már teljesen fölmérte férjét és velejéig ismeri: évek során szárazra kifacsarta, mint egy citromot. A valóságban azonban sohasem juthatsz te, feleség a férjeddel ilyen száraz végre, sőt kollégáiddal, ismerőseiddel sem, mert minden egyes ember tele van határtalan lényegi mélységgel és vég nélküli meglepetésekkel. Egyedül rajtad múlik, hogy benne mindig új oldalt lapozz fel, újabb és újabb fátylat lebbents fel, máskülönben mindig úgy tűnik, mintha ugyanaz lenne, holott csak bizonyos határok között ismered meg őt. Inkább magunk vagyunk „mindig ugyanazok, és ezért sürgető, hogy másokat új szemmel nézzünk”. (Henri Boulad)



2013-09-02

Tanévkezdő lelkigyakorlat

B. Markovits Eszter

A kőszegi Árpád-házi Szent Margit Óvoda és Általános Iskola tantestülete a korábbi évekhez hasonlóan idén is Istennel kezdte a tanévet. Augusztus 21-23. között a Martineum Felnőttképző Akadémián tartották lelkigyakorlatukat Deák Viktória Hedvig domonkos nővér vezetésével. A résztvevők egyöntetű véleménye szerint az Istennel és egymással eltöltött néhány nap jó alapot ad, hogy valóban az Úrra figyelve kezdjék és éljék meg az új iskolaévet.



2013-09-02

Egyetemista tábor

Teleki Blanka

Őszintén be kell vallanom, hogy fájó szívvel mondtam le a gólyatáborról, hiszen úgy gondoltam, hogy ki fogok maradni valamiből, ha nem veszek részt az össznépi beavató szertartáson. Aztán megérkeztem a 2013. augusztus 28-31. között a Martineum Felnőttképző Akadémia megrendezett katolikus egyetemista táborba, ahol kételyeim napról-napra oszlottak szét. 

   Az első napot a szervezők az ismerkedésre szánták. Nem csak egymás nevét és tevékenységeit próbáltuk memorizálni, de a saját tulajdonságainktól a nagyobb csoportok közös vonásai felé haladva kerestük a helyünket a közösségben. A tábor egyik legmaradandóbb élménye a Teleshop volt, ahol a csapatok maximálisan bemutathatták kreativitásukat.
   Másnap a hangsúly a lélekre került. A szentmise, elmélkedés, csoportos beszélgetések a másik embert új oldaláról mutatták be: ki hogyan éli meg a hitét, miként kommunikál Istennel, stb. Megosztottuk egymással élményeinket. A gondolatok elindításában Gábor atya volt segítségünkre, aki humorával, és őszinteségével lehengerelte a csapatot. A napot a Szentségimádás koronázta meg.

   Pénteken került sor „állóképességünk felmérésére”. Kezdetként a Püspöki Palotában gyönyörködhettünk. A városismereti vetélkedő során Szombathely látványosságairól tudtunk meg háttér információkat. A felsőbbévesek bemutatták nekünk az összes létező szakot és termet, ahová csak tévedhetünk. Miután ebédkor feltöltekeztünk munícióval, először az eszünket (Egy perc és nyersz!), majd a testünket dolgoztattuk meg (méta).  A fülünkre és a képzelőerőnkre volt szükség, hogy átéljük a Feltámadás víziói a zenében című előadást. Majd a latin életérzésbe kóstolhattunk bele az Intermezzo Latin Klubnak köszönhetően. Késő estig roptuk. 
   A búcsúzás napján sem a könnyeké volt a szerep, hiszen tudtuk, hogy a közösség számára ez a kezdet. Összeszedtük hát, hogy ki mit élt át az elmúlt napokban, és hálát adtunk azért, hogy itt voltunk, és együtt lehettünk.



2013-08-30

Elindult a martineum.hu

Kedves Olvasó!

Köszöntjük megújult honlapunkon!

A természetben is megfigyelhetjük a változást, ez intézményünket sem kerüli el, így egy új designnal rendelkező, frissített honlapot készítettünk a könnyebb, gyorsabb tájékozódás érdekében, valamint új funkciókkal is bővítettük eddigi kínálatunkat.

Reméljük elnyeri tetszését, hasznos böngészést kívánunk!

Martineum Felnőttképző Akadémia dolgozói



2013-08-30

Önkéntesek képzése Csíksomlyón

Kovács Erika

2013. augusztus 29. és szeptember 1. között lezajlott az Önkéntesek képzése című 100 órás tanfolyam első része Csíksomlyón. A hazai, valamint erdélyi résztvevők megismerték egymás országának önkéntességi gyakorlatát,  etikai ismereteket, konfliktuskezelési gyakorlatokat sajátítottak el.

30 órás gyakorlatukat november 6-ig kell teljesíteniük, a képzés második 35 órája a Martineum Felnőttképző Akadémián november 7-10 között fog lezajlani.

A képzés az Új Széchenyi Terv TÁMOP-2.2.4-11/1-2012-0041 kódszámú, Határon átívelő fejlesztés szakképzés és felnőttképzés területén című pályázatából valósul meg.



0000-00-00

II. NYÁRI NÉPMESEEGYETEM

Idén ismét Népmeseegyetem a Martineum Felnőttképző Akadémián. A tavalyi nyitott tanfolyamot a nagy érdeklődésre való tekintettel megismételjük. A három napos találkozón a résztvevők alapismereteket szereznek a hagyományos műveltségről, s annak egyik meghatározó eleméről, a népmeséről, mégpedig három különböző oldalról. Az első napon a néprajz és a folklorisztika, a második napon a pedagógia, a harmadik napon a pszichológia szempontjából vizsgálják meg a népmese helyét-szerepét letűnt korokban és napjainkban. A kurzust dr. Boldizsár Ildikó mesekutató, meseterapeuta tartja. A Nyári Meseegyetemen való részvétel semmilyen előképzettséget, gyakorlottságot nem igényel, minden érdeklődőt szeretettel várunk! A tanfolyam NEM AKKREDITÁLT képzés. Szállás a helyszínen igénybe vehető!


Csatolt állományok: 1.-Tajekoztato-2016.docx | 



0000-00-00

Pedagógusok lelkigyakorlata

Kissné Takács Eszter

Június 21-23. között rendezték meg az idei nyári lelkigyakorlatot a katolikus iskolák pedagógusai számára a Martineum Felnőttképző Akadémián.    

A lelkigyakorlatot Heiter Róbert Gottfried atya vezette.

Gottfried atya a keresztény irodalom feltámadás szimbólumaként is megjelenő Főnixet választotta a lelkigyakorlat mottójául. Elmélkedéseiben olyan igazságokhoz vezetett el bennünket, amelyeket személyes életünkben és pedagógusi hivatásunk gyakorlása során is alkalmazhatunk. Mindannyiunkat lenyűgözött atya hatalmas műveltsége, közvetlensége, humora, őszintesége és embersége.

Az előadások között lehetőség volt csendben gondolkodni, imádkozni, szentgyónást végezni. A szentségimádások, a szentmisék, a személyes beszélgetések további segítséget jelentettek, hogy választ találjunk a lelkigyakorlat alatt felvetődött kérdésekre. A lelki programok mellett helyett kapott a kötetlen beszélgetés, a játék, a vidámság is. Jó volt együtt lenni és megtapasztalni a közösség örömét.

Ebben a néhány napban, valóban együtt gondolkodva, sikerült közelebb kerülnünk Istenhez, egymáshoz és önmagunkhoz, így segítve a mindennapokban az Isten Országát valósággá szeretni. A résztvevők a tanév végi fáradtságuk ellenére magukkal hozták nyitottságukat, pozitív hozzáállásukat és kíváncsiságukat is. A záró beszélgetésen megfogalmazódott, hogy a lelkigyakorlat valóban áldás volt, testi-lelki feltöltődést jelentett minden résztvevő számára.

„Reméljük, hogy mindnyájunk egyedi, saját tüze, - kinek parazsa, kinek lángolása - segít elégetni a velünk hurcolt és ránk tapadt salakot, hogy időről-időre megújulva, a Szeretet Lelkének tüzében edződve, tudjuk vállalni az élethivatásunkkal járó szüntelen újrakezdés inspirálta megújulást, a  lélek szüntelen fiatalságát.”(Gottfried atya)



További hírek:

-----------------